Savanyú-meggyes bonbon

Hozzávalók
200g cukor
50ml víz
5ek kakaópor
1ek savópor
4ek kávékrémpor
5ek kukoricapehely por
2ek vaj
1ek bonbonmeggy aroma
2ek meggylekvár
3kk citromsav
50g étcsoki
100g dekorcukor

A cukorból a vízzel szirupot főztem, majd belekevertem a kukoricapehely port, a kakaó- és a tejsavóport és a kávékérmport (jobb lenne tejporral, de az nagyon drága...), majd a vajat. Az étcsokit mikróban megolvasztottam, majd ezt is a masszához öntöttem. Hozzákevertem a meggyaromát, a darabos meggylekvárt és a citromsavat.

Kis időre a hűtőbe tettem, hogy kicsit megdermedjen, majd golyókat formáztam belőle, végül dekorcukorban meghempergettem őket.

Bazsalikomos bonbon

Hozzávalók
200g cukor
50ml víz
5ek kakaópor
1ek savópor
4ek kávékrémpor
2ek vaj
50g étcsoki
4-5 nagyobb levél friss bazsalikom
1kk morzsolt bazsalikom (szárított)
3ek kakaópor (a hempergetéshez)

A cukorból a vízzel szirupot főztem, majd belekevertem a kakaó- és a tejsavóport és a kávékérmport (jobb lenne tejporral, de az nagyon drága...), majd a vajat. Az étcsokit mikróban megolvasztottam, majd ezt is a masszához öntöttem. A bazsalikomleveleket apróra vágtam, és a szárított bazsalikommal együtt nagyon alaposan elkevertem a masszával. Kis időre a hűtőbe tettem, hogy kicsit megdermedjen, majd golyókat formáztam belőle, végül kakaóporban meghempergettem őket.

Karácsonyi narancsos bonbon

Ez egy jó példa arra, mit lehet csinálni a rontott bonbonnal :)
Múltkor próbálkoztam a Metaxás töltelékkel, de nem lett az igazi az állaga, ezért hogy ne vesszen kárba, felhasználtam egy karácsonyi narancsos verzióhoz. Tulajdonképpen bármilyen rosszabbul sikerült bonbonnal meg lehet csinálni, lényeg, hogy a régi és az új passzoljanak egymáshoz ízvilágban. Hát, a narancs nem vette zokon a Metaxát :D
A Metaxás bonbon étcsokis burokból és Metaxába áztatott csokis rízspehelyből állt.

Hozzávalók:

  • 100g „rontott bonbon”
  • 70g étcsokoládé
  • 50g fehércsokoládé
  • 1kk fahéj
  • 2kk mézeskalács fűszerkeverék
  • 1kk keményítő
  • 7kk kukoricapehely (por)
  • ½ kk édes tejsavópor
  • 1kk rumaroma
  • 1narancs reszelt héja
  • ½ narancs leve
  • 50g marcipán
  • Kakaópor a hempergetéshez


A „rontott bonbonhoz” hozzákevertem a fahéjat, a mézeskalács fűszert, a keményítőt. Az étcsokoládét vízgőz felett megolvasztottam, levettem a tűzről és hozzákevertem a fehércsokit, a fűszerezett bonbont, a narancs héját, levét és a kukoricapelyhet, jó alaposan eldolgoztam és betettem a hűtőbe.


Amíg kicsit dermedt, addig feldaraboltam a marcipánt és kis golyókat formáztam belőlük. A masszából kiskanállal kivettem egy adagot, a közepébe nyomtam egy marcipángombócot és egy szép gömböcskét formáltam belőlük, majd meghempergettem kakaóporban.


Érdemes 1-2 napig hűtőben pihentetni, így az ízek még jobban összeérnek.

 

Csokoládé temperálás

A temperálással meg tudjuk változtatni a csokoládé szerkezetét, így lesz fényes, roppanós és isteni!
Az „eredetiben” márványlapon hűtik ki az olvasztott csokoládé egy részét, de mivel nekem az (még) nincs, így a bekeverős módszert választottam. Leírom mindkettőt.
A Desszert.eu-n nagyon jól le van írva a márványlapos módszer. Én csak nagyvonalakban fogom most említeni…
A csokoládét vízgőz felett megolvasztjuk, 52-55°C-ra. Ha ezt eléri, akkor a 3/4részét márványlapra vagy gránit asztalra öntjük, és kenőkéssel forgatgatjuk, hogy anélkül hűljön le, hogy a széle megkötne. Mikor lehűl 28°C-ra, akkor visszaöntjük a maradék ¼ rész temperálatlan csokihoz, összekeverjük, aztán 32°C-ra melegítjük, és már dolgozhatunk is vele.
A bekeverőst a Balhétterem.hu-n találtam. Itt a csokoládé 2/3-ad részét kell felmelegíteni 40-45°C-ra, majd a maradék 1/3-ot belekeverjük, lehűtjük 28°C-ra, aztán vissza a gőz fölé, és visszamelegítjük 32°C-ra, és kész is a temperált csoki a bonbonozáshoz.

Marcipános bonbon

 

Máskor is csináltam bonbonokat, de az ünnepek közeledtével mindig elkap a bonbon-mánia :D Sikerült szereznem néhány szilikon formát, amiből most a szív alakút használtam. Az étcsoki olcsóbb fajta volt, de azért így is finom lett. A marcipánt pedig a Télapótól kaptam :) így egyértelmű volt, hogy ez lesz a töltelék!

 

Vettem egy maghőmérőt. Igaz, nem digitális, nem hiper-szuper, de legalább van (és olcsó volt) :) így rendes(ebb)en tudtam temperálni a csokit. Miután ezzel megvoltam, a bonbonformát vékonyan kikentem csokival, majd hűtőbe tettem, hogy megszilárduljon. Figyelni kell rá, hogy mindenhol rendesen kikenjük, hogy ne látszódjon ki a töltelék. Folyékony tölteléknél ez még fontosabb (ha kell, kenjük ki kétszer, nehogy kifolyjon belőle). A marcipánból kis szívecskéket formáztam, betettem őket a bonbonokba, majd lezártam olvasztott csokival és elsimítottam a felületét, hogy ne legyen a bonbonoknak „talpa”. Visszatettem a hűtőbe, hogy hamarabb szilárduljon. Így már gond nélkül ki tudtam pattintani őket a formából. A „kínaplázában” vettem jópofa ovális kapszlikat, ezekbe került 2-2 szívecske, sima fehér kapszliban.
A lízing-gyerekeim letesztelték… Dórika szerint „Issssteni finom!” Nekem ennyi elég is :D